Az igazán bringás városok!

Ha bárkit megkérdeznénk arról, szerinte melyik az a város, ami igazán kerékpárosbarát, akkor valószínűleg a legtöbben valamelyik holland városra asszociálnak teljesen érthető okok miatt. És valóban az egész országban szinte minden a bringás közlekedés szolgálatában áll, hiszen ott évtizedek óta ez a bevett szokás.

Viszont nem szeretnénk a teljes bejegyzést Amszterdamnak vagy Utrechtnek szentelni, ugyanis sok más világváros kaphatja meg rajtuk kívül ezt a jelzőt. Lássuk kik érdemelték ki, és miért.

Ahogy említettük, Hollandiát átugorva, kezdjük a sort egy igazi lista vezetővel. Az említett város nem más, mint Koppenhága. Ez, a közel 6 milliós főváros olyan szinten kezdett megfelelni a bringások igényeinek, hogy a 2019-es adatok alapján már a lakosság több mint 60%-a ezt a közlekedési eszközt választotta. Ugyan nem beszélhetünk további robbanásszerű növekedésről, mert a helyi városvezetés csökkentette az erre szánt keretet, ennek ellenére a helyiek és a turisták is ezt a közlekedési módot választják, legyen eső, szél vagy akár havazás, nem igazán tántorítja el a kerekezőket.

A lista következő résztvevője Antwerpen. Nagy valószínűséggel a legtöbbeknek erről a városról a gyémánttőzsde ugrik be, esetleg Európa második legnagyobb tengeri kikötője. Viszont a félmilliós város remek példa arra, hogyan lehet vonzóvá tenni a kétkerekű életmódot a városlakók között. Erre nagyon nagy hatással volt, hogy az induló kezdeményezéseket felkarolta a városvezetés, és szakmai egyeztetések után lépték meg azokat a fejlesztéseket, amik miatt mára egy követendő példává vált a belga város. Ilyenek például, hogy a belvárosi utcák 95% esetében a megengedett legnagyobb sebességet csökkentették 30km/h-ra, folyamatosan fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát, és az ingázók segítésére kerékpártárolókat alakítottak ki a vasútállomásoknál, így mindent elkövettek ahhoz, hogy vonzóvá és élhetővé tegyék a bringázást a mindennapokban.

Strasbourg is nagyon jó úton halad, hogy az ingázók számára népszerű lehessen a bejárás a belvárosba, amihez a folyamatosan épülő elővárosi kerékpárutak/sávok nagyban hozzájárulnak. Emellett a város igyekszik kiaknázni a teherbiciklikben rejlő lehetőségeket is. A finanszírozási nehézségek ellenére Strasbourg a lehető legjobb úton halad a fenntartható mobilitás flaszterén.

Norvégia fővárosa 2017-ben bekerült a Top 20-ba a bringás városok listájában, és gyorsan a hetedik helyre ugrott. Oslo példát mutat minden olyan városnak, amely valaha is azt mondta, hogy túl dombos vagy havas ahhoz, hogy komolyan vegye a kerékpárt. A belvárosra összpontosítva a tisztviselők 2017-ben azt a merész lépést tették, hogy kitiltották az autókat a belváros egy részéről, és jelentős beruházásokat tettek a forgalomcsillapítására az egész városban, miközben 2017 és 2018 között több mint 1000 parkolóhelyet távolítottak el a jobb kerékpáros közlekedés és gyaloglás érdekében.

Az igazat megvallva az európai városok közül sokat ki tudnánk emelni a megtett erőfeszítések, vagy a lehetőségeik kiaknázása miatt, viszont akkor egy nagyon hosszú listának néznénk elébe, így inkább kiemelünk néhány világvárost a cikk második felében.

Meglepő ugyan, de régóta a bringás városok listájában szerepel Tokió. Ugyan a Japán metropolisz nem azért került fel a listánkra, mert a vezetése annyira sok energiát fektetne a kerékpáros közlekedés népszerűsítésében vagy könnyebbé tételében, hanem azért, mert az ott élők saját döntésük miatt pattannak bringára, legyen szó munkába vagy iskolába járásról, szórakozásról, de még a bevásárlást is így intézik el. Sok millió ember választotta eddig ezt a közlekedési módot annak ellenére, hogy Tokió tömegközlekedése meglehetősen fejlett. Ha a városvezetés felismeri a helyzetet és érdemben elkezd vele foglalkozni, szárnyalni fog a kerékpáros kultúra ebben a sosem pihenő világvárosban.

Lépünk egy igazán nagyot, vagy ha úgy jobban tetszik, átgurulunk egy újabb kontinensre. Vancouver, Montreal-hoz hasonlóan azon kevés észak-amerikai városok egyike, amelyek az elmúlt években a kerékpáros városfejlesztés terén feszegették a határokat, és folyamatosan újítottak. Bár a kerékpáros kultúrát ebben a nyugodt csendes-óceáni metropoliszban gyakran a sporttal hozzák összefüggésbe, a városvezetés összehangolt erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a kerékpárra, mint közlekedési eszközre összpontosítsanak, és egy minden korosztályt és képességet figyelembe vevő tervezési keretet építettek be. Vancouverben a legmagasabb a kerékpárosok aránya Kanadában, és évről évre bővítik a biztonságos belvárosi kerékpárhálózatot, nagy forgalmú utcai folyosókat és hidakat alakítanak ki erre a célra.

Bogota, Kolumbia fővárosa ugyan autókkal zsúfolt, rossz a levegő minősége is, mégis Dél-Amerikában vezető szerepet tölt be az embereket és a kerékpárosokat célzó kezdeményezések terén, és világhírűvé vált a Ciclovía népszerűsítésével, amely egy olyan heti vasárnapi rendezvény, amelynek keretében közel 100 kilométernyi városi utcát zárnak le az autók elől, hogy a polgárok gyalog vagy kerékpárral közlekedhessenek.

Természetesen az ilyen városokban, ahogy a kerékpározás is egyre népszerűbb, úgy vonzza magával ennek járulékos előnyeit is. Kibővült szerviz- és úthálózatok, minden igényt kielégítő tárolóhelyek és kapcsolódási pontok a tömegközlekedés minden résztvevőjével, legyen az elővárosi vasút, komp, villamos vagy éppen busz. Tehát nem elég, hogy egy városban kimondják, hogy mától kezdve: Mi egy bringás város leszünk, felfestünk néhány bringasávot, sok mindent át kell állítani fejben. Ennek megvan a tökéletesített menete, ahogy azt a fent felsorolt példák is jól mutatják. Nem meglepő ezen információk tudatában, hogy ezeken a helyeken egyre népszerűbbek az elektromos kerékpárok is, és rengeteg lehetőség adott az ilyen eszközök rövid távú vagy tartós bérlésére egyaránt.

Az ilyen és ehhez hasonló példák mentén igyekszünk az EuroFleet – MHC Mobility-nél, hogy segítsük a két kerékre vágyókat abban, hogy gurulhassanak kedvükre.

Persze egyre több várost tudnánk megemlíteni, kiemelni, dicsérni, ezeket nem felejtettük el, de a karakterszám mindig véges. A teljesség igénye nélkül még pár olyan várost említsünk meg, akiket ugyan kihagytunk, de szívesen bicikliznénk egyet ott is. Ilyen például Berlin, Barcelona, Ljubjana, Taipei, Hamburg, Párizs vagy Bréma. Nektek melyik volt a legmeglepőbb város, hol kerekeztetek vagy kerekeznétek egyet legszívesebben?