Mi a különbség a flottakezelés, avagy a tartós bérlet és a nyílt végű pénzügyi lízing között?

Egy vállalkozás gépjármű parkjának finanszírozásakor a legfőbb kérdés a lízing konstrukció kiválasztása. A cég számára legideálisabb lízing konstrukció kiválasztása jelentősen képes a vállalkozás költségeit csökkenteni. Ez a döntés ráadásul hosszútávon érinti a vállalkozást. Fontos tehát tisztában lenni az egyes gépjármű lízing konstrukciók pontos fogalmával, tartalmával, számviteli lehetőségeivel.

Ezúttal a flottakezelés (operatív lízing / tartós bérlet) és a nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióját hasonlítjuk össze.

 

A tartós bérlet és a nyílt végű pénzügyi lízing nagyon sok szempontból azonosak:


•    A lízingtárgy/bérelt gépjármű használati és birtoklási joga a lízingbe/bérbe vevőt, a rendelkezési jog (tulajdonjog) a lízingbe/bérbe adót illeti meg.

•    A lízing/bérleti szerződés határozott futamidőre vonatkozik, előre megállapított maradványérték mellett.

•    A céges használat arányában az áfa visszaigényelhető.

 

Ugyanakkor érdemes odafigyelni a következő különbségekre:


•    Míg a nyíltvégű pénzügyi lízingnél a teljes lízingdíj kifizetését követően jelképes maradványértéken (vételi opciós jog) a lízingbevevő megvásárolhatja a járművet. Addig a tartós bérlet esetében a szerződés lejáratát követően, egyéb rendelkezés hiányában, bérbevevő visszaadja az eszközt a bérbeadónak.
Éppen emiatt nemrég az Európai Bizottság megkérdőjelezte, hogy a nyíltvégű pénzügyi lízing minden esetben szolgáltatásnak tekintendő-e. A Bíróság úgy értékelte az adott szerződéstípust, hogy ha olyan feltételekkel kötik a szerződést, hogy a futamidő végén a vételi opció lehívása nem jelent valós döntési helyzetet a lízingbe vevőnek, mivel a futamidő végi opció lehívásakor fizetendő díj a jármű piaci értékének a töredéke, úgy a nyíltvégű pénzügyi lízingszerződés ténylegesen termékértékesítésnek minősül. Ennek megfelelően pedig a lízingbe vevő nem vonhatja le a felszámított adót a lízing díjból.

•    A nyílt végű pénzügyi lízing esetében az eszközt a lízingbe vevő veszi fel a könyveibe, tartja nyilván, és számolja el az amortizációt. Míg a flottakezelés esetében az eszköz a bérbeadó könyveiben szerepel.

•    A nyíltvégű pénzügyi lízing esetében a lízingbe vevő költségként elszámolhatja a lízingtárgy amortizációs költségét és a lízingdíjak kamatait. A tartós bérlet esetében azonban a kiállított bérleti számla teljes egészében leírható költségként. Ez tehát azt jelenti, hogy a flottakezelő által nyújtott szolgáltatások (pl. szervizek, gumicserék, egyéb szolgáltatások) is leírhatóak költségként.

 


Reméljük, hasznosnak találta cikkünket!

 

 

forrás: 2007. évi CXXVII. törvény, Önadózó, Autóflotta Katalógus